hétfő, március 18, 2019
Text Size
Jog Cikkek 3 munkanapos csere – mikor jár?

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

72 óra, három nap, három munkanap – ahány fogyasztó, annyiféle különböző választ kaphatunk általában arra a kérdésre, hogy meddig lehet visszavinni egy terméket abba a boltba, ahol korábban személyesen megvettük. De mennyi ez a határidő valójában, mi az igazság? És milyen esetekre vonatkozik pontosan?


Egy tévhitet rögtön el kell oszlatnunk. Ha személyesen vettünk meg valamit egy boltban, akkor egyáltalán nem gondolhatjuk meg magunkat bármilyen indokkal három napon belül vagy 72 órán belül, de még három munkanapon belül sem. Nincs ilyen szabály! Ez azt jelenti, hogy ha rájöttünk, hogy mégsem tetszik, másra kell inkább a pénz vagy nem nyerte el a tetszésünket a termék, akkor később már nincs pardon. Ez alól csak az az eset a kivétel, ha a kereskedő ezt önként vállalta! De mindenképpen tudjunk tehát arról, hogy nincsen olyan előírás ma Magyarországon, ami kötelezné a kereskedőket a 3 napon belül történő visszavásárlásra.

 

Más kérdés, hogy ha kiderül az adott termékről, hogy az tényleg hibás! Ilyenkor ugyanis összesen a vásárlástól számítva az új termékek esetében egészen két évig, használtan vett termékek esetében pedig egy évig reklamálhatunk a kereskedőnél. Ez az említettek szerint, csak a hibás árucikkek esetében igaz: tehát, ha például azok be sem kapcsolnak, nem működnek, nem tudják azt a funkciót, amellyel árulták vagy amiről a reklám szólt. Egyszerűbben: nem alkalmasak arra a célra, amire a hasonló termékeket egyébként használjuk. Egy cipő talpa felválik, a táska füle leszakad, a kávéfőző nem főzi le a kávét: ezekben az esetekben már hibás termékről lehet szó. Ilyenkor is elsősorban a javítás vagy a csere kérhető. Itt is viszont a vállalkozás hivatkozhat arra, hogy a csere számára aránytalan többletköltséget okoz: ezért van az, hogy a gyakorlatban rendszerint első körben a kereskedők csak a javítási igénynek hajlandóak eleget tenni. Ha viszont a javítás nem sikerült, akkor már kérhető a csere vagy a vételár visszafizetése is a kereskedőtől, az említett határidőn belül (új termék esetén a vásárlástól számított két éven belül, használt termék esetében egy éven belül). Itt még arra kell ügyelni, hogy az első hat hónapon belüli hiba esetén a vállalkozásnak kell bizonyítania, miszerint ő még hibátlan terméket adott el, viszont hat hónapon túli hibánál már a fogyasztónak kell bizonyítania, miszerint eleve hibás árucikket kapott.

 

Van viszont egy eset, amikor a fogyasztónak nem kell elfogadni a javítást, hanem azonnal kérheti a cserét! Ez azokban a példákban igaz, amikor a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárolt, amelyre kötelező egyéves jótállás vonatkozik. Ide azok az árucikkek tartoznak, amelyeket rendszerint tartós használat céljára készítettek, és újonnan adtak el, bizonyos eladási ár – általában 10.000 Ft – felett. E körben említjük többek között a 10.000 Ft feletti okostelefonokat, televíziókat.

 

Ha a fogyasztó ilyen terméket vett, és az meghibásodik három munkanapon belül, és e határidőn belül jelzi is a csereigényét, akkor a vállalkozásnak azonnal teljesítenie kell a cserét! További feltétel viszont ekkor, hogy a hibának olyan súlyosnak, komolynak kell lennie, amely már a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Amennyiben ez is teljesült, akkor a vállalkozás nem hivatkozhat még arra sem, hogy egyébként számára a csere aránytalan többletköltséget okoz, hanem köteles azonnal eleget tenni a csereigénynek!

Sőt mi több, a Kúria a három munkanapos cseréről még korábban azt is kimondta, hogy ilyenkor a vállalkozás nem vizsgálhatja a hiba okát sem, hogy az mire vezethető vissza, és arra miért került sor! Ha pedig esetleg mégis gyanús a kereskedőnek a hiba eredete, hogy például azt a nem rendeltetésszerű használat okozta, akkor is teljesítenie kell a cserét, és legfeljebb csak ezt követően, utólag érvényesítheti az igényét a fogyasztóval szemben, polgári jogi úton.

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.