szerda, február 20, 2019
Text Size
Jog Cikkek Hány kijavítás után lehet kérni már a hibás termék cseréjét? Mennyit köteles várni a fogyasztó?

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

Sokszor teszik fel a fogyasztók kérdésként azt, hogy hány javítás után kérhetik az adott hibás termék cseréjét? Ennek a kérdésnek van is alapja, hiszen bizonyos kereskedők akár a három-négyszeri sikertelen javítás és a továbbra is működésképtelen termék ellenére kizárólag a javítást hajlandóak vállalni. A cserét vagy pedig a vételár-visszafizetést elutasítják. Joggal teszik ezt?

Azt fontos rögtön tisztázni, hogy a fogyasztóvédelmi előírások egyáltalán nem tartalmazzák azt pontosan, miszerint a hibás termék hány javítása után köteles a vállalkozás már mindenképp az ingyenes cserére vagy például a vételár visszafizetésére. Van, aki úgy tudja, hogy például kettő, és van, aki már ezzel szemben három javításról tud, ami után már mindenképp kötelező a csere, holott ilyen szám a törvényekben, a jogszabályokban egyáltalán nem szerepel.

 

Ez pedig azt jelenti, hogy adott esetben akár már egyszeri sikertelen javítást követően is lehet kérni a cserét! Ugyanis a kereskedők egyéb kötelezettségeit a fogyasztóvédelmi előírások szigorúan szabályozzák.

 

Akkor, amikor a kérdés az, hogy a vállalkozás az ingyenes javítást vagy a cserét teljesítse, már eleve figyelembe kell venni azt is, miszerint az adott hibás termék mennyibe került, milyen súlyú a hiba foka, és mindez mekkora érdeksérelmet okoz a fogyasztónak. Így például, ha a fogyasztó vásárolt egy hűtőgépet kétszázezer forintért, de az teljesen tönkremegy két hónap múlva, és egyáltalán nem hűt, akkor már minden egyes nap jelentős sérelemmel jár a vásárló számára, hiszen egy hűtőt általában a mindennapi fogyasztásra szánt élelmiszerek hűtésére, minőségének megőrzésére vásárolnak meg a fogyasztók. Ilyen esetben tehát adott esetben felmerülhet rögtön akár rögtön a csereigény érvényesítése is. Továbbá, ha a vállalkozás kijavításra vagy kicserélésre átveszi az adott terméket, akkor a javításnak vagy a cserének megfelelő határidőben kell megtörténnie annak érdekében, hogy a fogyasztó érdekeit kíméljék. Emellett is, a kereskedőnek törekednie kell a tizenöt napon belül történő kijavításra.

 

Az első sikertelen javítás tehát ugyanúgy megalapozhatja már azt, hogy a fogyasztó a javítás helyett cserét kérjen. Sőt mi több, mivel ezekben az esetekben a cserére való áttérésre már maga a vállalkozás ad okot saját magatartásával, ekkor az áttéréssel okozott költséget sem kell a fogyasztónak kifizetnie.

 

A fentiek egyúttal azt is jelentik, miszerint a fogyasztó nem kényszeríthető arra, hogy akár hónapokig várjon a termék kijavítására. Mivel a vállalkozásnak egyrészt törekednie kell a tizenöt napon belül történő elvégzésre, másrészt a javítás során a fogyasztó érdekeit kímélve, azokra is figyelemmel kell eljárni, ugyanúgy, már akár az első, de egyébként elhúzódó javítási folyamat alapot adhat a cserére. Ezt is persze mindig, esetről esetre lehet csak eldönteni, figyelembe véve a fenti körülményeket, így például a hiba jellegét, a termék árát, és hogy ez mekkora érdeksérelmet okoz a fogyasztónak. Ezért, akár a fenti hűtőgépes példában az egy hónapig tartó várakozás után adott esetben kérhető a csere is, ha a fogyasztót továbbra sem tájékoztatják arról, hogy halad a javítás és a kereskedő továbbra sem tud mit mondani. Ez igaz arra az esetre is, ha például alkatrészhiányra hivatkoznak vagy más okra a vásárló előtt.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.